A skát, reggae-t rockkal és latin zenei elemekkel ötvöző venezuelai Desorden Público Latin-Amerika egyik legismertebb csapata. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttes augusztusban először látogat el Magyarországra, és rögtön két koncertet is adnak.
– 1985-ben kezdtetek el zenélni. Szerintetek mitől vagytok még mindig a legnépszerűbb latin-amerikai ska csapat?
– Hiszünk a zenében és abban, hogy fontos kifejezésre jutatni a véleményünket arról, ami körülöttünk zajlik. A legelső naptól, hogy megalakult a csapat, egy jobb világ, egy jobb Venezuela lebegett a szemünk előtt. A dalszövegeink mindig politikai, társadalmi témákról szólnak egy kis humorral – ami néha akár elég sötét is lehet. Célunk, hogy kapcsolatot teremtsünk az emberekkel, akik bulizhatnak, táncolhatnak a zenénkre, ugyanakkor egy kis szellemi és lelki táplálékkal is ellátjuk őket, mert fontos, hogy jól érezzék magukat a koncerteken, de ha a számoknak mondanivalójuk is van, és elérik a célközönséget, akkor talán egy kicsit jobbá tehetjük az életet.
– Mit gondoltok, a fiataloknak is nyitottak a zenétekre? – Csodálatos azt látni, hogy generációk nőnek fel a zenéden, és mivel a ska világviszonylatban is óriásira nőtt, a mi országunkból mi is egy kicsit hozzájárulhattunk ehhez. A mostani 25. évfordulós turné európai része egy hatalmas szabadtéri koncerttel ér majd véget Madridban, aztán még egy ráadással Caracasban.
– Hogyan kerültetek kapcsolatba a ska zenével? Venezuelában a jamaicai vagy a brit vonal hatott rátok jobban? – Mindkettő hatással volt ránk. Rengeteg jamaicai reggae-t hallgattunk – Marleyt és másokat – és ugyancsak sok brit 2 Tone-előadót, emellett pedig még egy sor olyan zenészt, mint például Ruben Bladest (
salsaénekes, latin jazz-zenész, színész, politikus – a szerk.), akik kritikusan szemlélik a világot.
– Ki jelentette számotokra a legnagyobb inspirációt a 2 Tone mozgalomból?
– Természetesen a Madness! 2009-ben fel is vettünk három számot egy Madness-feldolgozásalbumra, az
Our House,
One Step Beyond és az
It Must Be Love számokat.
– Sosem volt abból problémátok, hogy ennyire szókimondóak vagytok? – Mint sok másik csapatnak, nekünk is adódtak problémáink a cenzúrával, de végül soha nem kellett megváltoztatnunk semmit a szövegeinkben. Arról nem is beszélve, hogy mivel hál’ istennek igazán népszerűek lettünk Venezuelában és Latin-Amerikában, egy bizonyos szint felett valahogy érinthetetlenek lettünk.
– Nemrég jött ki Yo quisiera que todos los politicos fueran paraliticos (Bárcsak minden politikus lebénulna) című számotok. Ennyire szélsőségesen gondolkoztok a politikusokról? – Ez a szám az egyik legelső számunknak a
Politicos Paraliticosnak a remake-je 1988-ból, amit a korrupció ellen írtunk. Nagyon fiatalok voltunk, és harcoltunk az igazságért, mert azt gondoltuk, hogy nemcsak a pénzünket lopják el, de a jövőnket is. Még mindig időszerűnek tarjuk a témát, ezért készítettük el a szám remake-jét.
– Legutolsó lemezetek az Estrellas Del Caos 2006-ban jött ki, azóta dolgoztatok új számokon? – Jövőre jelenik majd meg a következő lemezünk, amelyről néhány számot már Budapesten a West-Balkán klubban és Pécsett is játszunk majd.
–Korábban jártatok már Magyarországon? – Még nem, de mindig izgalmas új országokat, új közönséget megismerni. Kíváncsiak vagyunk, hogy a magyar közönség hogyan reagál a zenénkre.
Augusztus 26. – West-Balkán, Budapest Augusztus 28. – Magic Mirror, Pécs http://est.hu/cikk/82354
Kapcsolódó hírek:
A kutyáknak is van zenei ízlése
A Hyundai tiszteleg Bob Marley reggae legenda előtt
Kiderült, hogy a kutyák odavannak a reggae zenéért
A mongol nagykövet és a reggae-énekes